Alapszabály

EGYÜTT GYÖRÖKÉRT EGYESÜLET
ALAPSZABÁLYA

Elhatározva az Együtt Györökért Egyesület létrehozását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
(Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi
tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:

I.
Az egyesület adatai

1. Az egyesület neve: Együtt Györökért Egyesület
2. Az egyesület rövidített elnevezése: EGYE
3. Az egyesület idegen nyelvű elnevezése:
4. Az egyesület székhelye: 8692 Szőlősgyörök, Dr Bató Béla u. 4
5. Az egyesület alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú
mellékletét képezi.
6. Az egyesület honlapjának címe: egyuttgyorokert.webnode.hu

II.
Az egyesület célja, tevékenysége

1. Az egyesület célja:
- helyi hagyományok felelevenítése
- kulturális, sport, szabadidős tevékenységek, rendezvények szervezése
- családi, iskolai, közösségi kapcsolattartás fejlesztése
- község kultúrális, szellemi tevékenységének fellendítése
- a szabadidő eltöltési lehetőségeknek kibővítése, a falu lakóinak hasznos szabadidő
tevékenységének előmozdítása
- a falu csoportjainak segítése, szakkörök tevékenységének segítése
- egészséges, tudatos életmód fiataloknak
- a környezetvédelemhez és környezetszépítéshez való segítségnyújtás, illetve részvétel.
2. Az egyesület tevékenysége:
- Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat - pártpolitikai tevékenységet nem folytat,
országgyűlési képviselőt, megyei, önkormányzati választáson jelöltet nem állít, szervezete pártoktól
független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
- Az Egyesület, vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem
veszélyeztetve végez, gazdálkodás során elért eredményét nem osztja fel azt a létesítő okiratban
meghatározott tevékenységére fordítja (rendezvények)
- Az Egyesület működése nyilvános, szolgáltatásai bárki számára elérhetőek. Az Egyesület
hirdetményeit, beszámolóit, döntéseit az Egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán, szórólapokon,
és egyéb sajtótermékekben, valamint az Egyesület honlapján teszi közzé.
- Az Egyesület, nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a szolgáltatásaiból.

III.
Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak
anyagi támogatást nem nyújt.

IV.
Tagdíj

Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege 12.000,- Ft, amelyet
először a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 365 napon belül, ezt
követően legkésőbb a megalakulás évfordulóját követő év május 31-ig kell kifizetni, az egyesület
házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni (történhet havi,
negyedéves, féléves és egyösszegű kifizetés).

V.
A tagság

Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket
elfogadja.

VI.
A tagsági jogviszony keletkezése

Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület
megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési
nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon
belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát
követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára.
A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

VII.
A tagsági jogviszony megszűnése

1. A tagsági jogviszony megszűnik:
a./ A tag kilépésével.
b./ A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
c./ A tag kizárásával.
2. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor,
indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő
megérkezése napján szűnik meg.
3. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot,
aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő
magatartást tanúsít.

VIII.
A tagok jogai

1. Az egyesület tagja jogosult:
a./ az egyesület tevékenységében részt venni
b./ az egyesület szolgáltatásait igénybe venni
c./ a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni,
kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni
d./ az egyesület irataiba betekintetni
e./ arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban
meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő
részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a
közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.
A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

IX.
A tagok kötelezettségei

1. Az egyesület tagja:
a./ Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
b./Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.
c./ Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait,
rendelkezéseit betartani.
d./ Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

X.
Pártoló tag

1. Pártoló tag lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezet, aki az Egyesület Alapszabályát elfogadja, valamint erkölcsileg és anyagilag
támogatja az Egyesület működését.
2. A pártoló tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt.
3. A pártoló tag az egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé
nem választható, szavazati joga nincs. A tagfelvétel a rendes tagokra vonatkozó szabályok szerint
történik. Egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.

XI.
Az egyesület szervei

1. Az egyesület szervei:

Közgyűlés

Elnökség

A Közgyűlés

2. A közgyűlés az egyesület döntéshozó szerve.
3. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály módosítása;
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;
d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló
jelentésének - elfogadása;
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel
munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető
tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények
érvényesítéséről való döntés;
i) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
4. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.
5. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen
az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő
kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus
levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus
tértivevény).
Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a
részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés
megtartásához.
A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt
napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni,
hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá
a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra
történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek
számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb
tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.
A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.
A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület
szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend
kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését
elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi
pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon
közli a tagokkal.
Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a
közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend
kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak
akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden
nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
6. Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából,
ha
a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény
megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
7. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult
részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
8. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az
aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi
pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök
személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség
esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.
9. A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint
- ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi - képviselője nevét és lakóhelyét
vagy székhelyét, és - ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg - a tagot megillető szavazatok
számát. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.
A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza
a) az egyesület nevét és székhelyét;
b) a közgyűlés helyét és idejét;
c) a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;
d) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
e) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól
tartózkodók számát.
A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és 3 erre
megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.
10. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével
hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta
előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
11. A közgyűlés határozatát - az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában - egyszerű szó-
többséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egye-
süléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az
egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati
joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
12. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a
határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az
egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
.

Elnökség

13. Az elnökség az egyesület 3 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben,
amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
14. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra.
Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
a./ a megbízás időtartamának lejártával;
b./ visszahívással;
c./ lemondással;
d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő
korlátozásával;
f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető
tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt
megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek
hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
15. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége
ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy
köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.
A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető
tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit
bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett
előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki
közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az,
akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak,
az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője
nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az,
akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
16. Az egyesület vezető tisztségviselői:
Az egyesület elnöke: Szárnyasi Zoltán (An: Bősze Mária Magdolna, 8692 Szőlősgyörök, Táncsics u. 1/1.)
Az elnökség tagjai: Szárnyasi Anita (An: Mónus Anita, 8692 Szőlősgyörök, Táncsics u. 1/1.)
Kovács Diána (An: Bocskor Judit, 8692 Szőlősgyörök, Szabadság u. 173.)
Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.
A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.
A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.
17. Az elnökség hatáskörébe tartozik:
a./ az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés
hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e./ a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
f./ az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
g./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
h./ a tagság nyilvántartása;
i./ az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
j./ az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
k./ az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte
esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
l./ a tag felvételéről való döntés.
m/döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal
18. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az elnökségi ülést az
elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület
székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek
minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési
címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét,
idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan
részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.Ide írhatsz...